Tatárszentgyörgyön is megtalálta helyét Petőfi körtefája!
A Magyar Kultúráért Alapítvány Petőfi Sándor költő bicentenáriuma alkalmából Petőfi körtefája című felhívást tett közzé, melyben a településünk is részt vett. A felhívásban részt vevő közösségeket az Alapítvány megajándékozta Petőfi körtefájának oltványával, amelyet Kovács Gyula pomológus oltott be újra.
Petőfi körtefáját 2023. május 9-én hoztuk el Kovács Gyula pomológus Pórszombati tündérkertjéből Tatárszentgyörgyre. Az oltványt még ezen a héten, május 11-én 11:00 órakor ültette el Tatárszentgyörgy község polgármestere, Szehofner József.
Petőfi körtefa oltványa a település Petőfi Sándor költőről elnevezett utca legelején találta meg méltóhelyét. Ezáltal nem csak az itt lakók számára nyújt látványosságot, hanem a település fő utcáján átutazók is gyönyörködhetnek benne. A fa gyümölcséről eddig annyit tudni, hogy lédús és igen ízletes, egyszínű sárga őszi körte, szép és csábító felülettel - pomológiai azonosítása időt vesz igénybe. Mindezzel együtt igen becses történeti emléknek számít, ezért ültessünk Kárpát-medence-szerte Petőfi körtefájából!
Az Önkormányzatunk nem csak Petőfi körtefája oltványt kapott, hanem 39 db magyar őshonos gyümölcsfa oltványokban is részesült, köztük szerepel Zrínyi Miklós körtéje – Zelenka körte, Mátyás király almája – Bőralma, Tömörkény István almája – Dallos alma, Bolyai Farkas fája – Pónyik alma, Benedek Elek fája – Hamvas muskotály alma.
A magyar őshonos gyümölcsfa oltványok közül a 6 db körtefát a Petőfi Sándor utcában, a további oltványokat pedig a település főutcáján elhelyezkedő helyi védett épületek közös udvarában kerül elültetésre.
Petőfi körtefájának története
Az ismert legenda szerint Petőfi Sándor a halála előtti utolsó estét, 1849. július 30-át a székelykeresztúri Gyárfás-kúria terebélyes körtefája alatt töltötte, és talán itt szavalta el az Egy gondolat bánt engemet című versét, mintegy jóslatként. Mint utolsó tanú, a körtefa még az 1960-as években is élt, vaspántokkal megerősítve, ám végül kipusztult. A fa köré még 1959-ben, hogy védjék, kerítést állított kopjafás oszlopokkal, tulipánfejes lécekkel Sándor József és az édesapja, valamint Farkas Gábor igazgató-tanító és lelkes segítőik. A kerítésen látható márványtáblába Széll Mózes kőfaragó mester véste bele Kányádi „Haldoklik az öreg tanú” verséből idézett sorait. 1969-ben, a szabadságharc 120. évfordulóján ültettek ugyan egy körtefacsemetét, ám ez nem az eredeti leszármazottja volt. Hatos György főkertész kezdeményezésére 2017-ben az eredeti körtefa leszármazottjait visszaültették a Gyárfás-kúria kertjébe.
A Gyárfás-épületben ugyanis az 1950-es évek elején közmunkával, kalákával 55 ágyas kórházat rendeztek be, szülészeti-nőgyógyászati, belgyógyászati, gyermekgyógyászati és tüdőgyógyászati osztállyal. Ez utóbbit 1955-ben harmincágyasra bővítették, a többi osztályt átköltöztették egy másik épületbe. A tüdőszanatóriumban több alkalommal is kezeltette magát az ötvenes években nagykedei Farkas Ferenc. Mint nagy Petőfi-rajongó, aki szívesen kertészkedett, oltóágat vett a Petőfi-körtefáról, és hazavitte, átörökítve és megmentve ezzel az utókornak a fa genetikai mintáját. Az ágat beoltotta egy már meglévő körtefába, amely most is ott áll a nagykedei ház udvarán.
Forrás: petofi.hu
Gyárfás-kúria kertje
Forrás: vaskarika.hu
Az 1950-es években Kányádi Sándor verset írt róla Haldoklik az öreg tanú címmel.
Haldoklik az öreg tanú
Haldoklik az öreg tanú,
Petőfi vén körtefája.
Azt beszélik, ő látta volt
verset írni utoljára.
Alatta ült, onnan indult
éjfélkor a csatatérre.
Be rég is volt az a csata!
Van annak már jó száz éve.
Több is már mint jó száz éve.
S a körtefa ma is áll még.
De mögötte, körülötte
olyan kicsi lett az árnyék.
Úgy összement s gyümölcsöt is
ritkán ha vet néhány ága.
Híréhez hű méltósággal
Készülődik a halálra.
Hogy nem is pusztult el eddig?
Társai már rég kidőltek-
kemény idők jártak, de ő
ellenállott az időnek!
Várt, mert tudta, ki alóla
indult el, annak győzni kell.
S visszatér majd egyszer ide
egy hatalmas hadsereggel.
(1954)